Átlagos lány voltam,vagyis annak hittem magam.Addig amig...vagyis egész életemben.Csak nem nagyon foglalkoztam vele eddig.Tehát nekem ez eddig átlagos volt mert nem tudtam ró a mai napig...

Ma április 13-át írunk...

Egy átlagos lány vagyok egy átlagos iskolában.Hosszú barna hajú s szemű.Egy Latvia nevű városban élek s oda járok iskolába.Ez a város eléggé nagy könnyen el lehet benne tévedni.Mégis mindig ki van világítva ez egy szép hely.Álltalában nyugott város.Az iskolám neve: Latvia József Álltalámos Tagiskola.Ma megint későn értem haza az iskolábol mert ma végre megérte a sok kosárlabda szakkör és a sok eddzés mert ma a King Joe Álltalános Tagiskola ellen álltunk ki és nyertünk.Szóval közelebb kerültünk a Téli Kupához.Így eszméletesen kifáradtam...Erőtlenül haza vánszorogtam a sötétben.Valami sötét aura  és valami furcsa érzés keritett hatalmába.Ezért folyton hátra tekintgettem.De mi néha szokott ilyen lenni velem.Akkor is mikor fürdök és hírtelen kinyilikaz ajtó és furcsa dolgot,árnyat látok ott elmenni.Eddig mindig azt mondogattam magamnak,hogy nincs ott semmi csak beképzelem.Hát ez ma is így volt...

A forró meleg vízben jól elidőztem majd mikor csak fehérnemű volt rajtam...az ajtó kinyilt és megint láttam az árnyat.Úgy gondoltam,hogy megkérdezem viccből,hogy ki van ott...

Hideg szelő érintette testem...eső illatt volt igazán kellemes ...mégis most minden félelmetesebb volt mint szokott lenni.Gyomrom görcsbe rándult és a hideg is kirázott...megilyedtem,hogy ki lehet ott...Amerre az árny suhant egy puffanást hallottam...A szobában csak úgy vízhangzott...A szívem a torkomban dobogott...

A sötétből egy sötét dolog közeledett felém mire ösztönősen ketöt hátra léptem.Egy sötét árnyék szerű kéz tapadt az ajtóra és kijebb nyitotta az ajtótt...eközben én hátráltam még vagy öt lépést ez a lépdelözés egyből abba maradt mikor benn volt már a fürdöben...